Azzal már tisztában vagyunk, hogy igenis érdemes beruházni egy klímára nyáron, de a nyár ugyebár csak 3 hónap, hasznát tudjuk venni az év többi hónapjában is? Érdemes klímával fűtésben gondolkodni?
Mi is a klíma? Hogyan működik?
A klíma nem más, mint egy nagy hűtőszekrény: ha összenyomjuk a gázt, amikor az újra kitágul, hirtelen lehűti a környezetét. Így működik leegyszerűsítve a gépezet. Mivel a gáz újbóli összenyomása azonban hőtermeléssel jár, ezért meleg a hűtő hátulja és a klíma kültéri egysége is ezért kell.
A hőszivattyús klímák nem csinálnak mást, mint úgy fűtenek, hogy megfordítják a dolgot: a külső levegőt (tovább) hűtik és a szobába befelé vezetik az emiatt keletkezett hőt. (Hűtés üzemmódban természetesen hagyományosan működnek.) Ez mínusz 10-15 fokig még plusz energiát termel, ez alatt azonban már túl sok energiát használnak fel túl kevés plusz energia kinyerésére.
Biztosan mindenki látta már, hogy a nyáron hűtésre használt klímákból csepeg a víz. Ennek oka a hideg felületen a levegőből lecsapódó pára. Mivel télen megfordul a körfolyamat, a kültéri egység hideg, a beltéri meleg, így kint csapódik le a pára. Ezzel az a gond, hogy csepegés helyett ráfagy a hőcserélőre. Ezért a klíma időnként pár percre megfordítja a működését és bentről „kiszivattyúz” egy kis meleget, hogy leolvassza a kinti hőcserélőről a jeget, ez is rontja a hatásfokot 0 fok alatt. Párás, ködös időben -3 fokban akár többet is olvaszthat a klíma, mint szikrázó napsütésben -10-ben.
Ez a jelenség az egyik fő oka annak, hogy fontos a klíma kültéri egységének megfelelő helyválasztása. Ha egy járda felett van a készülék, akkor a leolvasztáskor kifolyó víz a járdára fagyva balesetveszélyes lehet. Üzemeltetési költség szempontjából pedig nem szerencsés, ha a kültéri egység szélnek erősen kitett helyen van. Ez azért probléma, mert leolvasztáskor a klíma lekapcsolja a kültéri egység hűtőventilátorát, hiszen nem a teljes környéket szeretné ilyenkor fűteni, csak a jeges hőcserélőt. Ha fúj a szél, akkor lényegesen tovább tart a leolvasztási ciklus.
Bármivel fűtünk, a hőelvonás hatásfoka annál jobb, minél hidegebb levegőre kell dolgozni a fűtőtestnek. A klímákat jellemzően magasra, a mennyezet alá vagy álmennyezetbe szerelik. Ez hűtéskor hasznos, mert a meleg levegő felfelé törekszik, a klíma jobb hatásfokkal dolgozik, és fentről teríti szét a szobában a hideget. Fűtéskor viszont praktikusabb lenne, ha a radiátorokhoz hasonlóan a klímát az ablak alatt helyeznénk el. Léteznek is ún. parapet-klímák, de ezek általában lényegesen drágábbak. Ha nekünk a fűtés az elsődleges, akkor akár egy hagyományos split klímát is lehetne az ablak alá szerelni, ezzel viszont az a gond, hogy a klíma a beltéri egység tetején szívja be a levegőt és alul fújja ki. Ezt átgondolva parapetes klíma helyett érdekes – és működőképes – ötlet a „hagyományos” magas oldalfali klíma beltéri egységét megfordítva felszerelni az ablak alá. Ha egy 4 szobás családi ház fűtését szeretnénk klímával megoldani, a beruházás akár 1 millió Ft is lehet, de új ház építésekor megtakarítható lehet a gázbevezetés, kémény, gázterv, és a kazán ára, így jó döntés is lehet.
Ha valaki a hőszigeteléssel sem spórol, akkor akár egyetlen jól elhelyezett 200-250 ezres készülékkel is megoldható a teljes ház fűtése.
Azt is figyelembe kell venni, hogy sokan megveszik a klímát csak a hűtés miatt, a gázfűtéstől függetlenül. Ez esetben máris nem milliós extra költséggel kell számolni, esetleg némi felárral, ha a készülék kiválasztásakor megnézzük a fűtési képességeit is.
Végül egy nagyon fontos szempont, a komfort: a klíma beltéri egységében van egy ventilátor. Ezért klímával fűteni némi zajjal és légmozgással jár. A jobb készülékek elég csendesen végzik a dolgukat és általában tartalmaznak csendes vagy éjszakai (alacsony ventilátor fordulatú) üzemmódot is. Mi sem vagyunk egyformák, akad, aki jól tud aludni vonaton vagy buszon is, mást a légy zümmögése is zavar.
Ha nem cseréljük le a gázfűtését több klímára, hanem mellé telepítjük (akár elsősorban nyári hűtési céllal), akkor nagyon jól ötvözhetjük a két rendszer előnyeit: minél melegebb van kint, annál jobb a fűtés klímával hatásfoka. Tehát a fűtési szezon elején és végén kapjuk a legnagyobb megtakarítást, így megtehetjük, hogy októberben és márciusban klímával, novembertől februárig pedig gázzal fűtünk.