Tegyük fel a kérdést: lesz nyugdíjunk vagy nem lesz?

Gyakran hangzik el az utóbbi időben ez a kérdés. És persze teljesen jogosan, hiszen, ha a nyugdíjról beszélünk, akkor bizony időben el kell kezdenünk gondoskodni róla, ha nem szeretnénk egy mai átlag nyugdíjat kapni mondjuk 30-40 év múlva. Persze ez több mint valószínű, hogy nem így lesz, de egészen biztosan senki sem tudja, hogy hogy lesz 30 év múlva a nyugdíj helyzet, így érdemes úgymond nekünk a kezünkbe venni az irányítást és már jó előre gondoskodni róla. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy majd a nyugdíj előtt 5 évvel eszembe jut, hogy mindjárt nyugdíjas leszek, hanem már évtizedekkel előtte el kell kezdeni gondoskodni róla.

Milyen előtakarékossági lehetőségek vannak?

Az egyik legalapvetőbb előtakarékossági forma az állampapír. Az állampapír arról szól, hogy mi, mint egyének, kölcsönt adunk az államnak, amit az állam úgymond kamatokkal „fejel meg“. Előnye, hogy ez egy egyszerű befektetési forma, ami relatíve alacsony kockázattal jár, vagyis nem kell a kockázatok miatt aggódnunk és garantált kamatot biztosít. Ha szükségünk lenne a már befizetett pénzre, akkor könnyen hozzá lehet férni, illetve az állampapírról még tudni kell, hogy adómentes. Hátránya, hogy teljes függést jelent az államtól és viszonylag alacsony a hozama, összehasonlítva más befektetési típusokkal.

A jövőbe tekintve az egyik legkedveltebb takarékossági forma az ingatlan, mondván, hogy ingatlanra mindig szükség lesz, hiszen az embereknek mindig kell majd hol lakniuk és mindig lesz rá kereslet. Nagy előnye, hogy egy fix havi jövedelmet biztosít, ami az elmúlt évek trendjeit megfigyelve folyamatosan nő, illetve egy nagyobb ingatlan bumm esetén, egy gyors értéknövekedést is eredményezhet, vagyis a lakást, akár kétszer, háromszor annyiért is lehet adni, mint amennyiért vettük. Hátránya, hogy ingatlan válság idején nagyot is lehet vele bukni, illetve nem lehet apránként kivenni belőle, hiszen, ha csak mondjuk 10 millió forintra lenne szükségem, akkor is el kell adni a 30 milliós lakást. És akkor még nem beszéltünk az amortizációról, hiszen egy lakás folyamatosan amortizálódik és felújítást igényel.

További megtakarítási forma lehet a nyugdíj előtakarékosság. Ennek az a lényege, hogy havi adott összegű ráfordítással egy adott portfólióba fektetjük a pénzünket vagyis különböző pénzintézetek, különböző értékpapírjaiba. Előnye, hogy hosszútávon viszonylag magas hozamot biztosít, állami adókedvezményt lehet rá igényelni és egy jól személyre szabható befektetési forma. Nem kell hozzá profinak lenni és sok időt sem kell ráfordítani. Ami az előnye, talán az lehet a hátránya is, vagyis az, hogy ez nem egy 1-2 éves, hanem hosszútávú befektetési forma, amely egy minimum 10 éves elköteleződést jelent. Adómentesen csak a nyugdíjkorhatár elérését követően tudjuk felvenni a megtakarított összeget. Fel lehet venni előbb is, viszont ez esetben olyan magas összeget vonnak le belőle, hogy valójában nem éri meg.

Melyik a legjobb előtakarékossági forma?

Erre nincsen egzakt válasz, hiszen ez teljesen attól függ, hogy kinek mik az igényei, milyen időtávban gondolkodik stb.

Megéri a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás nagy előnye, hogy évente vissza lehet igényelni a személyi jövedelem adóból a félretett megtakarítás 20%-át, a banki kamatok többszörösét lehet elérni vele és 65 éves korban akkor is hozzáférhető, ha a nyugdíjkorhatárt közben megemelik. Nem kell aktívan foglalkozni vele és rengeteg portfólióból lehet választani. Hátránya, hogy 55 éves kor felett már nem éri meg elindítani és a rengeteg portfóliónál többet kell gondolkodni, de ehhez segítség is jár, az egész befektetés időtartamára.

Ezek után mindenki maga döntheti el, hogy megéri-e neki vagy sem.